Falusi turizmus Magyarországon

Falusi turizmus

Már az 1930-as években divatos volt a városi embereknek vidéken nyaralni, gazdálkodó családoknál vendégeskedni. Élvezettel szippantani az illatos falusi levegőből, megízlelni a frissen szedett zöldség, gyümölcs zamatát, vagy egy pohár helyben termett szőlőből készült bort fogyasztani a gazdasszony által készített tájjellegű finom étel mellé.

A háború után ez a szépen fejlődő mozgalom átmenetileg sorvadásnak indult, majd a 80-as évek végén egyidejűleg több helyen, főként az ismert üdülőhelyeken és a környékbeli falvakban élők kiegészítő tevékenységeként a családok ismételten vendégfogadásba kezdtek. Szervezetten csak 1990-től datálható a falu turizmusának fellendülése, a falvakban rejlő kincsek, a helyi értékek turisztikai célú feltárása, a falvaink turizmusának fellendítése. Az egyre szaporodó panziók mellett több  magánszálláshely nyitotta meg kapuját, az ünnepi alkalmakra fenntartott "tiszta szobából"  vendégszoba lett.

A hazai- és külföldi igényeihez alkalmazkodva szépülő, korszerűsödő porták a hagyományokat megőrizve fogadják a vendégeiket. Egyre több elhagyott alföldi tanyát, korábban pusztulásra ítélt népi építészeti remeket varázsolnak ismét lakhatóvá, hasznosítják a messze földön ismert borvidékeink termelői a pincéjük borházát.

Az előkerült régi használati eszközök igényes megmunkálása, szépsége gerjesztője lett a kézműves termékek újbóli térhódításának, s az idős mesterek szívesen adják át szakmájuk fortélyait a falura látogató vendégeiknek. Különösen a szövés és a korongozás tanulása népszerű, de a fafaragás, illetve a sokszínű, gazdagon díszített népviseletek készítése iránt is nagy az érdeklődés.

A magyart lovas nemzetnek tartják szerte a világon. Ezt bizonyítja, hogy mára a híres lótenyésztő telepeken túl a magángazdaságokban sem ritka szolgáltatás a lovaglás lehetősége, a lovaglás tanítása, a gazdák lehetővé teszik, hogy vendégeik lóhátról ismerhessék meg a természet szépségeit.

A turisták legnagyobb szabadságát a magánszálláshely biztosítja, hiszen itt kell legkevésbé alkalmazkodnia másokhoz. A falura látogatót a szállásadó család szívélyesen fogadja. A portán kényelmes elhelyezést, pihenőkertet biztosít, bepillantást enged gazdaságába, a családja mindennapi életébe. Vendégével megízlelteti a "magyaros" ételkülönlegességeket, bemutatja faluját, szűkebb és tágabb környezetét. Vendégszeretetét jelzi, hogy a kemencéjében kenyeret süt, előkerül a házi kolbász, sonka, esti közös borozgatásra, bográcsolásra invitál, vagy - ha a helyzet úgy kívánja - csak a vendége nyugodt pihenéséről gondoskodik.

Sokszínű a magyar falusi vendégfogadás, amit meghatároz a település földrajzi helyzete és egyedivé tesz a helyben élők kultúrája, szokása, hagyományőrzése.

Ország három különböző adottságú nagy tájegységre bontható.

A Dunántúlon  három kedvelt édesvizű tó (Balaton, Velencei-tó, Fertő-tó) mellett az őrségi falvak lágy, dombvidéki, természettel harmonikus építészete és az ott élők különös hagyománytisztelete megkapó, a Balaton-felvidéki- és Villányi-borvidék apró falvaiban a nagy szaktudású és kemény munkabírású boros gazdák kínálata vonzza a turistát. A Mecsek különleges szubtrópusi klímája, a Bakony vadregényes tája, a Somogyi- és Zalai dombvidék, valamint a Vértes- és Gerecse-, illetve a Pilis-hegységek természeti szépsége a természetkedvelők kedvenc úti célja.

Az Alföld falusi turizmusára az élővé tett tanyákon a "puszta" romantikája, a Tisza és Tisza-tó, valamint a Körösök mentén kiépült üdülőfalvak vízi-turizmusa és a holtágak, tavak horgászparadicsoma a jellemző. Kiemelt jelentőségű a Felső-Tisza mentén található települések érintetlen természeti környezete, a nemzeti parkjaink közül a legrégebbi, egyben a legnagyobb, az Európában páratlan értékeket őrző Kiskunsági-, valamint a világörökségi címmel büszkélkedhető Hortobágyi Nemzeti Park. Az alföldi gyógyfürdők iránt is hatalmas az érdeklődés.

A páratlan szépségű Dunakanyartól  a világhírű Tokaji borvidékig nyúlik el az Északi-hegyvidék. A középmagas hegyek között megbúvó tavak, csörgedező patakok mentén található falvak egész évben vonzzák a kirándulókat. Tavasszal, nyáron gyalogos- és kerékpáros túrázók, a hegyi tereplovaglás szerelmesei, a tiszta, jó levegőt kedvelők  keresik ezt a vidéket. Ősszel, szüretelés idején a Gyöngyösi-, az Egri- és a Tokaji borvidék a keresettebb, télen a hóval fedett, téli sportolásra is alkalmas Börzsöny-, Cserhát-,  Mátra-, Bükk-, Zempléni hegység falvaiban pezseg az élet. Ez a vidék büszkélkedhet az UNESCO természeti világörökség címmel kitüntetett Aggteleki-barlangrendszerrel, az Európa díjas Ipolytarnóc-i 23-20 millió éves őslábnyomos lelettel és itt van a világon egyedüli UNESCO kulturális és természeti világörökségi címmel védett falu, Hollókő.

A magyar falvak turizmusának dinamikus fejlődésére jellemző. hogy az ország 3300 településének mintegy 1500 falujában található már több mint 7000 magánszálláshely. A falusi szállásadók munkáját a helyi-, a regionális egyesületek és az önkormányzatok segítik. A vendégházak címei a katalógusokban megtalálhatók, illetve a vidéki lehetőségekről az országos Tourinform hálózatnál és a regionális egyesületeknél, valamint a magánszállások közvetítésére szakosodott irodáknál, vagy az interneten lehet érdeklődni, s hála a technika rohamos fejlődésének: on-line szállást foglalni. A szállásadó családok általában közvetlenül is fogadnak vendéget és egyre több az interneten elérhető magánszállás honlap.

Települések, ahol üdülési csekkel, online foglalható, aktív szállás található Alföld
Békés-Dánfok	Békés-Rosszerdő
Hortobágy	Kiskunfélegyháza
Kölcse	Lakitelek
Tiszamogyorós	Tiszasüly

Települések, ahol üdülési csekkel, online foglalható, aktív szállás található Észak-Magyarország
Alsószuha	Bátor
Bogács	Cserhátsurány
Kács	Kóspallag
Kozárd	Mikófalva
Nógrádmarcal

Települések, ahol üdülési csekkel, online foglalható, aktív szállás található Dunántúl
Agyagosszergény	Bakonynána
Balatonföldvár	Bart
Bodonhely	Csáford
Csákberény	Csákvár
Háromfa	Káptalantóti
Kárász	Kecskéd
Kisbucsa	Magyaregregy
Mecseknádasd	Nagyrécse
Öskü	Sármellék
Sümegcsehi	Szabadszentkirály
Szőlőskislak	Tata
Teleki	Tét
Zalaújlak